Pécs és Térsége
Közösségi Közlekedéséért Egyesület
Alapszabálya

 

    1. Alapadatok
1. Név: Pécs és Térsége Közösségi Közlekedéséért Egyesület (továbbiakban: PTKE)
2. Rövidítés: PTKE
3. Székhely: 7621 Pécs, Mária u. 6.
4. Közösségünk a Dél-Dunántúl területén működik

5. Célok
Küldetésünk: A PTKE civil szervezeteként arra törekszik, hogy régiónkban a közösségi közlekedés történelmi emlékeit megőrizze, felidézze, az érdeklődők elé tárja. Célunk továbbá a régió közösségi közlekedési problémáira civil ötleteken alapuló, de szakmailag helytálló megoldásokat nyújtani.
A PTKE pártpolitikailag és felekezetileg független társadalmi szervezet. Politikai pártokat és azok jelöltjeit nem támogatja, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen pártpolitikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői jelöltet, megyei, fővárosi önkormányzati választásra jelöltet nem állít.

Közösségünk célja:
A közösségi közlekedési emlékek felelevenítése, azokkal kapcsolatos nosztalgikus hangulat keltése, azok bemutatása a fiatalok és betelepültek számára
A közösségi közlekedés fontosságának kihangsúlyozása
A lakosok, polgárok ösztönzése a közösségi közlekedési rendszer használatára
A lakosok, polgárok közösségi közlekedéssel kapcsolatos problémáira való megoldáskeresés, azok szakmai alapú összeállítása
A közösségi közlekedési rendszer fejlődési lehetőségeinek vizsgálata

6. Feladatok

  • A közösségi közlekedés történelmi eseményeinek évfordulójára való megemlékezések megszervezése
  • Tagok toborzása a régióból, így a lokális igények első kézből juthatnak a PTKE tudomására
  • A lakosok ismert igényeinek tolmácsolása a közlekedési társaságok felé
  • Kirándulások szervezése, melyen a régió közösségi közlekedési rendszerének speciális vagy kevésbé ismert szegletei megismerhetőek
  • Konzultációk tartása a régió közlekedési társaságaival, a hatékony kommunikáció lehetőségét megteremtve
  • Közösségi közlekedéssel kapcsolatos régiós, vagy országos rendezvényeken való képviselet biztosítása
  • Más, a régiót, vagy az országot érintő, közösségi közlekedéssel foglalkozó szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és –fenntartás eszmecsere, közös rendezvények megtartása céljából

 

7. Az egyesület tagjai
Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan bel-, vagy külföldi természetes, vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező csoport, klub, aki az egyesület célkitűzéseit elfogadja, az egyesület munkájában részt vesz elfogadva az egyesület alapszabályát és tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tesz.
Pártoló tag lehet minden olyan bel-, vagy külföldi természetes, vagy jogi személy, aki elfogadja az egyesület alapszabályát. Tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tesz és erkölcsi támogatásával segíti az egyesület működését.

Tiszteletbeli tagnak az elnökség felkérésére, vagy meghívása alapján az a magyar vagy külföldi állampolgár választható, aki az egyesület céljainak megvalósulása terén kiemelkedő érdemeket szerzett, illetve kimagasló eredményeket ért el azokon a területeken, melyek az egyesület céljait meghatározzák.

1. Az egyesületi tagok főbb jogai
- Részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
- igényt tarthatnak az egyesület által nyújtott szolgáltatásokra,
- az egyesület működésével kapcsolatban javaslattal élhetnek,
- választhatnak és választhatóak az egyesület szerveibe (kivéve pártoló tagok),

- tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökség ülésein,
- munkacsoportokat és tagozatokat hozhatnak létre.

A tiszteletbeli tagokat a rendes tagokkal azonos jogok illetik meg jogszabály eltérő rendelkezése hiányában.
A 18 évnél fiatalabb tagok csak az életkori sajátosságaiknak megfelelő, teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségre választhatóak. Választani azonban mindig választhatnak.
A pártoló tagok nem választhatnak és nem választhatók.

2. Az egyesületi tagok főbb kötelezettségei:

- Az alapszabály önmagára nézve kötelező elismerése,
- az elfogadott célok és feladatok megvalósításában való közreműködés,
- az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése,
- a rendes tagok és pártoló tagok a közgyűlés által meghatározott évi tagdíjat kötelesek fizetni, míg a tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.

3. Nyilvántartás
Az egyesület a tagjairól sorszámozott nyilvántartást vezet.


  1. Tagsági viszony
A rendes tagsági viszony a jelentkező írásbeli belépési nyilatkozatának, az elnökség által elfogadott döntése után keletkezik, melyről a közgyűlést utólag tájékoztatni kell.
Pártoló tagság az elnökség és a tagjelölt között létrejött megállapodás szerint születhet, amely megállapodásnak tartalmaznia kell a tagság fenntartásának feltételeit.
A tiszteletbeli tagság az elnökség javaslata, felkérése alapján, a felkért fél beleegyezésével (belépési nyilatkozat kitöltése révén), a közgyűlés jóváhagyó határozata után jön létre.

2. A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik
- a tag önkéntes kilépésével, melyet írásban kell bejelentenie, tagsági viszonya a bejelentés napjával szűnik meg,
- kizárással; a tagsági viszony ebben az esetben az elnökségi döntésben meghatározott időpontban szűnik meg. A kizárás oka lehet a tagdíj befizetésének elmulasztása, amennyiben az elnökség írásos felszólításának ellenére sem fizeti meg a tagdíjat 90 napon belül, vagy, ha az egyesületi tag az Alapszabályban foglaltakkal és az Egyesület érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat. A kizárásról az Elnökség dönt, mely kizáró határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

- a tag halálával, amely esetben a halál napjával szűnik meg a tagság
- az egyesület megszűnésével.
A pártoló tagság megszűnését az egyesület és a tag között létrejött egyedi megállapodás szabályozza.

3. Tagdíj
A tagdíj éves összege 4 000 Ft, melyet két részletben az egyesület bankszámlájára banki átutalással, vagy az egyesületi kasszába befizetéssel kell teljesíteni, Az első részlet befizetésének határideje adott naptári év március 31-e, a második részlet befizetésének határideje adott naptári év november 30-a. Tagdíjfizetési kötelezettsége a rendes tagoknak és a pártoló tagoknak van, a tiszteletbeli tagoknak nincs.

4. Díjazás
Az egyesület tagjai a rájuk rótt közhasznú feladatokért díjazásban nem részesülhetnek, de igényelhetik az egyesület érdekében történt eljárásukkal kapcsolatos kiadásaik megtérítését, ha az indokolt volt, és az elnökség előzetesen jóváhagyta. Az egyesület vállalkozói tevékenysége esetén eseti megállapodás alapján lehetőség van megbízási díj fizetésre.

5. Jogorvoslás
Az egyesület tagjai az egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. A határozat magtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja. A bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

1. Az egyesület szervezetei
13.1.                   Közgyűlés
Az egyesületet legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, erről a közgyűlés elnöke a sajtóban való közzététellel tájékoztatja a város polgárait.
- Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért tag vezeti.
- A közgyűlés határozatképes, ha az ülésen tagjainak többsége jelen van.
- A közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
- A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), élettárs a (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján (a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy (b) bármi ilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként
érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki
által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet, a hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni.
A közgyűlés ülése jegyzőkönyvének és a nyilvántartás elkészítéséről a közgyűlés elnöke gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent közgyűlési tagok és a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét), továbbá a hozott döntést. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- a döntés számát, időpontját, hatályát,
- a döntés tartalmát,
- a szavazati arányt,
- a döntés közlésének, nyilvánosságra hozatalának módját.

A közgyűlés döntéseiről az elnök értesíti az érintetteket. A támogatott szervezetek, vagy személyek nevét és a támogatás összegét a helyi sajtó útján teszi közzé.
Az egyesület működésével kapcsolatos jegyzőkönyvekbe és egyéb iratokba bárki betekinthet, azok tartalmáról szóban, vagy írásban a közgyűlés Elnökétől tájékoztatást kérhet.
A közgyűlés működése nyilvános.
A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok egyharmada - az ok és cél megjelölésével - kívánja.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
- Az alapszabály megállapítása és módosítása,
- a tisztségviselők megválasztása (az elnököt, az alelnököt a  közgyűlés évente választja)
- az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
- a beterjesztett zárszámadás elfogadása,
- az éves költségvetés meghatározása,
- a tagdíj megállapítása,
- az elnökség javaslata alapján a tiszteletbeli tagok megválasztása,
- a kizárás elleni fellebbezési ügyekben döntés hozatala,
- az egyesület más szervezettel történő egyesüléséről hozott döntés,
- az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közgyűlés működésének általános szabályai szerint.

A közgyűlést az elnöknek - akadályoztatása esetén az alelnöknek - kell összehívnia, írásbeli meghívóval, amely tartalmazza az ülés napirendi javaslatát és az előadók személyét és mellékelni kell az írásos előterjesztést és határozati javaslatot, legalább a közgyűlés megtartása előtt 14 nappal. A közgyűlést az elnökség is összehívhatja.
A közgyűlés határozatképes, ha az egyesület tagjainak több mint a fele jelen van.
Ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, akkor megismételt közgyűlést kell összehívni. A megismételt közgyűlésre a meghívókat legalább 14 nappal előbb kézbesíteni kell, amelyben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz. A közgyűlés a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az egyesület feloszlását, más egyesülettel való egyesülését, és az alapszabály módosítását, melyhez a megjelentek 2/3-os szótöbbsége szükséges.
A képviseleti szerveket titkos szavazással kell megválasztani.

A közgyűlésen az elnök beszámol az egyesület helyzetéről, munkájáról, a gazdasági
vezető tájékoztatást ad a pénzügyi helyzetről és az elszámolást (zárszámadást),
valamint a következő évi költségvetést elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszti.
Az egyesület évente köteles beszámolót készíteni. Az egyesület éves jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

13.2. Elnökség: Az elnökség a közgyűlés által egy évre megválasztott testületi szerv, amely az alapszabály és a közgyűlés által jóváhagyott belső szabályok alapján működik. Az elnökség 2 tagú, tagjai: elnök, alelnök. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Az ülést az elnök, illetve akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti le.- Az elnökség ülései nyilvánosak, erről az elnök levélben tájékoztatja az elnökség, valamint az egyesület tagjait.- Az elnökség határozatképes, ha az ülésén az elnökség mindkét tagja jelen van. - Az elnökség döntéseit nyílt szavazással hozza. Érvényes döntéshez az Elnökség mindkét tagjának azonos szavazata kell.- Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), élettársa (a továbbiakban együtt:hozzátartozó) a határozat alapján (a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy (b) bármi ilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

- Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet, a hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni.
Az elnökségi ülés jegyzőkönyvének és a nyilvántartás elkészítéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent elnökségi tagok, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét), továbbá a hozott döntést. A nyilvántartásnak tartalmazni kell a döntés számát, időpontját, hatályát, a döntés tartalmát, a szavazati arányt, a döntés közlésének, nyilvánosságra hozatalának módját.
Az elnökség döntéseiről az elnök értesíti az érintetteket. A támogatott szervezetek, vagy személyek nevét és a támogatás összegét a helyi sajtó útján teszi közzé.
Az elnökséget össze kell hívni akkor is, ha a tagok egyike, azaz valamelyik elnökségi tag - az ok és cél megjelölésével - kívánja.
Az elnökség főbb feladatai:
- Szervezi és irányítja az egyesület tevékenységét,
- érdemi tárgyalásra alkalmas állapotig előkészíti az egyesület belső szervezeti és működési szabályzatait,
- megállapítja saját működési szabályzatát,
- dönt az előterjesztett indítványokról és javaslatokról,
- kapcsolatot tart más hazai és külföldi szervezetekkel,
- előterjesztést készít az éves költségvetésre,
- irányítja az egyesület gazdálkodását,
- alapítványok, adományok létesítésére javaslatot tesz,
- gondoskodik az alapszabály betartásáról,
- végrehatja a közgyűlés határozatait,
- elbírálja a tagfelvételi kérelmeket,
- évente beszámol tevékenységéről a közgyűlésnek,
- dönt tagok kizárásáról.

13.2.1. Elnök:
A közgyűlés által egy évre megválasztott elnök látja el az egyesület képviseletét, vezeti a közgyűlést és az elnökségi üléseket. Feladatait egyebekben az egyesület belső szabályzata határozza meg.


13.2.2. Alelnök:
A közgyűlés által egy évre megválasztott alelnök folyamatosan intézi az egyesület ügyeit. Gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, szervezi az egyesület tagjainak tevékenységét.
Az elnök és az alelnök is jogosult önállóan képviselni az egyesületet.
Szervezi és koordinálja a szakmai körök munkáját, gondoskodik az egyesület helyiségeinek működéséről, elvégzi az egyesület általános és ügyviteli feladatait, nyilvántartja a tagságot.
Az alelnök feladatait egyebekben az egyesület belső szabályzata határozza meg.

1. Megszűnés
Az egyesület megszűnését az Etv. 16. és 20. §-a szabályozza.
15.  Egyéb rendelkezések
- A PTKE anyagi fedezetét állami és civil szervezetek támogatásai, adományok, tagdíj és egyéb saját bevételek biztosítják.

- Bankszámla felett rendelkezési joggal az Elnök és alelnök is jogosult önállóan eljárni.
- Minden egyéb, az alapszabályban nem rendezett kérdésben az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadók.
- Az alapszabályban nem érintett működési kérdéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza.
Kiegészítő záradék: A jelen módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az egyesület közgyűlése 2010. március 06. napján egyhangú határozattal elfogadta.

 

Gimesi Zoltán

Elnök